A l ltsa
A l ltsa nem klnbzik ms skvidki legel prdallatok ltstl. E fajoknak a lehet legszlesebb terletet kell tltniuk, hogy a veszlyeket minden irnybl szlelhessk. A szemek a fej kt oldaln helyezkednek el, nem elrenzek. A biztonsgrzet s a j kzrzet elrshez nlklzhetetlen, hogy a l szemmel tarthassa a krnyezett. Termszetes lhelykn a fevk naponta mintegy 11 rt tltenek lehajtott fejjel legelszve, amely testhelyzet lehetv teszi, hogy evs kzben csupn a fej kis fordtsval belthassk az egsz terepet. Ezrt nehz szrevtlenl megkzelteni egy legelsz lovat. Menet kzben, hogy jobban lssa a maga eltti tszakaszt, nyakt meghajltja, fejt kicsit behzza. A l pupillja nem kerek, hanem vzszintesen ovlis, ami szles, de lapos ltteret biztost neki, ezrt knnyen megijed a ltterbl ppen kies, feje fltt lv dolgoktl. A l oldalra nem lt trben, ezrt ha valami oldalrl megijeszti, oldalra prbl kitrni, mivel nem tudja eldnteni, mi az s milyen messze van. Lhton lve is mindig lovunk "szeme eltt" vagyunk, folyamatosan szemmel tart minket. Rgi hiedelem, hogy a l sznvak. Azonban ez nem igaz, mivel bebizonyosodott, hogy szemkben az emberhez hasonl sznrzkeny sejtek tallhatak. Legjobban a narancssrgt, srgt, s a pirosat ltjk, de meg tudjk klnbztetni a zldet is. Viszont a kket s az ibolyt mr nem rzkelik megfelelen |