A lovak hangulata:

 A legt�bb esetben el lehet d�nteni, hogy milyen kedve van a l�nak, ha megn�zed a szem�t, f�l�t, orr�t. Ha tanulm�nyozod a k�l�nb�z� kifejez�seket a pof�j�n, �szreveheted, hogy igaz�n el�gedett-e vagy sem.

 F�LEK �LL�SA

 Legtiszt�bban akkor l�tod, hogy milyen kedve van a l�nak, ha megn�zed a f�l�t. A lovak  a f�l�ket abba az ir�nyba ford�tj�k, amerr�l valami felkelti az �rdekl�d�s�ket. A lovak szinte "l�tnak" a f�l�kkel. Pl. amikor v�gt�zol egy akad�ly fel� �s a l� f�lei el�re �llnak (hegyezi a f�leit), akkor biztos lehetsz benne, hogy az ugr�s siker�lni fog. Amikor viszont a f�leit visszafel� ford�tja, akkor lehets�ges, hogy a l� beleugrik az akad�lyba vagy megtorpan el�tte. Az is lehets�ges, hogy a l� hegyezi a f�l�t �s m�gis bizonytalan. Ebben az esetben a l� rendk�v�l mereven rohan az akad�ly fel� vagy ellenszeg�l. V�ljon szok�sodd� hogy folyamatosan tanulm�nyozod a lovadat �s pr�b�ld meg meg�rteni a hangulat�t! K�pesnek kell lenned arra is, hogy olvass lovad gondolataiban. Mire megtanulod a kifejez�seket egy l� pof�j�r�l leolvasni, meg fogsz lep�dni, mennyi k�l�nb�z� kedv, hangulat l�tezik �s milyen k�nny� eld�ntened, milyen kedve van a lovadnak.

 BESZ�L� ORROK

 Nagyon sok l�nak igen kifejez� orra van. Az ijedt l� orra teljesen kit�gul. Ez t�rt�nhet akkor is, ha j�tszanak. Ha felfel� ford�tj�k orrny�l�sukat, azt jelenti: Vigy�zz! A l� felh�zza az orr�t, ha az els� jel�t l�tja valamilyen vesz�lynek vagy ha f�jdalmat �rez, illetve valami zavarja. Ha a l� figyel, vizsg�l valamit vagy m�s lovakkal tal�lkozik, akkor hegyezi a f�l�t. Orrny�l�sai valamelyest kiny�lnak, a fels� p�ttye (=ajak) el�recs�szik, �s mozgatja, mialatt szagl�ssza figyelme t�rgy�t. Amikor a l� megijed, h�trafel� ford�tja, �s leszor�tja f�leit - "suny�t" - �s orrlyukait nagyra nyitja, n�ha m�g vicsorog is. Nagyon fontos, hogy ismerd a l�nak ezt a tulajdons�g�t, �gy elker�lheted, hogy bel�dharapjon. Amikor a l� �s�tozik, �ltal�ban unatkozik vagy nem kap el�g friss leveg�t, pontosan �gy, ahogy mi is �s�tozunk. A l� felemeli a fej�t, f�lei el�rehajolnak - csak�gy, mint az ember - a sz�ja nagyra t�gul, als�, fels� ajka h�trah�z�dik, �gy tiszt�n l�that�k a fogai. A szem�t f�lig becsukja.

 IZMOK

 A l� izmai ugyancsak mutatj�k, hogy �rzi mag�t. Ha a l� ijedt vagy izgatott, az izmai megfesz�lnek. A nyaka tapint�s�val m�r �rezheted, hogy a l� izgatott. Ha valami felizgatja a lovadat, sz�llj le a l� h�t�r�l �s s�t�ltasd, mik�zben veregesd meg a nyak�t �s nyugtasd meg, hogy eleressze mag�t. Amikor ellaz�tja mag�t, �szre fogod venni, hogy izmai elernyednek �s nem remeg t�bb�, kiv�ve, ha f�zik.

 FAROK

 A l� a fark�val is kifejez valamit. Ha beh�zza a h�ts� l�bai k�z�, ez izgatotts�gr�l tan�skodik, ha felcsapja  a fark�t, ez azt jelenti, hogy �ber �s j�kedv�. Ha ernyedten l�gatja, akkor val�sz�n�leg �lmos vagy beteg.

N�h�ny l�fajta, melyet arabbal kereszteztek, �s maguk az arabok is farkukat mindig magasba emelve tartj�k, mely nyugtalan v�r�k �lland� jele.

Az arabok gyakran tartj�k magasra emelve a farkukat.

A LOVAK BESZ�DE

 A lovak hangja egy m�sik lehet�s�get ad �rz�seik felismer�s�re. A r�vid felnyer�t�s  rendszerint az �dv�zl�s egyik jele. A nyer�t�si izgalmat, �lvezetet jelent. A sik�t�s �ltal�ban a tiltakoz�s jele pl. egy f�jdalmas cs�p�s ut�n. Az �v�lt�s ritka a lovakn�l. De a cs�d�r �v�lt�se vet�lyt�rs�val szemben val�ban sz� szerint v�rfagyaszt� lehet.

 J�TSZADOZ�S A F�LEIVEL

 Amikor a f�lek h�trafel� fordulnak, ez nem felt�tlen�l azt jelenti, hogy rossz kedve van a l�nak vagy f�l. Akkor is h�traford�tja a f�l�t, ha azt hallgatja, hogy mi t�rt�nik m�g�tte. N�ha egyik f�le el�re n�z, m�g a m�sik h�tra. Ez azt jelenti, hogy a l� egyszerre k�t ir�nyba is figyel, vagy azt, hogy a l� zavartnak �s bizonytalannak �rzi mag�t.