Csorda�szt�n

A l�ban er�s a csorda�szt�n. Ez�rt csak m�s lovak t�rsas�g�ban �rzik j�l magukat, �s n�ha ellenszeg�l, ha elv�lasztj�k t�rsait�l. A legel�n egy�tt tartott lovak soha nem t�volodnak el t�ls�gosan egym�st�l. A csapatban �l� �llatok k�z�ss�ge jelenti a legmegb�zhat�bb v�delmet a t�mad�sokkal szemben. A lovak nem tudnak a ragadoz�kkal szemben v�dekezni, nincs m�s csak a menek�l�s. Min�l el�bb �szreveszi az ellens�get, ann�l nagyobb az es�ly arra, hogy el is tud menek�lni. T�bb szem, f�l �s orr hat�konyabb �s megb�zhat�bb, mint egyetlen l� �rz�kszervei. Mivel n�h�ny l� mindig szemmel tartja a k�rny�ket, a t�bbiek nyugodtan legelhetnek, aludhatnak. A vadlovak m�nes�ben a vez�rkanca felel a t�bbiek biztons�g��rt, a lovak teljesen r�hagyatkoznak. A szigor� rangsor minden egyes �llat hely�t meghat�rozza a csapatban. Ha egy l� elt�volodik a m�nest�l, elvesz�ti a k�z�ss�g v�delm�t is. A legt�bb ragadoz� ugyanis nem t�mad meg m�neseket vagy �llatcsoportokat, hanem kiv�rja, am�g egy �vatlan, gyenge vagy beteg �llat lemarad a csapatt�l. Egy mag�nyos l� pedig k�nny� pr�da. Ezt a l� is tudja, �s bizonytalann� v�lik, amint elv�lasztj�k a m�nest�l. Ez az oka annak,  hogy a vez�rkanca a t�ls�gosan szemtelen fiatalokat elkergeti a m�nest�l, �gy leck�ztetve �ket. A kitasz�tott l� �ltal�ban hamar bel�tja al�rendelt szerep�t, hogy azt�n megint a m�nes tagja legyen.