A vil�gon rengeteg f�le l� l�tezik, de ebb�l csak p�rat bemutatok neked! Akkor is nagy seg�ts�g, ha lovat akarsz. Itt ki tudod v�lasztani, melyik l� illik igaz�n hozz�d. De persze, ha itt nem tal�lsz neked val�t, akkor n�zz k�r�l m�shol is! J� sz�rakoz�st! A lovak ABC sorrendben vannak, minden bet�b�l egy-egy lovat mutatok be!

 J� tan�cs!: Ha a k�peket nagyobb m�retben akarod megn�zni, akkor kattints a r�!

 Arab teliv�r:

 Marmagass�ga: 147-155 cm

Az arab l� kit�nik nemes sz�ps�g�vel �s eleganci�j�val, Viszonylag kis m�ret� a feje, karcs� nyak�n hossz�sz�l� s�r�nysz�rei csak fokozz�k ezt a hat�st. A marja kifejezett, a h�ta �s az �gy�ka viszont r�vid. Az arab l�nak egyed�l�ll� m�don csak 5 �gy�kcsigoly�ja �s 16 farkcsigoly�ja van (a t�bbi l�nak 6, illetve 18). Kev�sb� t�nik izmosnak, mint az angol teliv�r. Legink�bb sz�rke sz�n�, de pej, s�rga �s fekete sz�nv�ltozata is gyakori.

Feltehet�en a legr�gebben kiteny�sztett l�fajta. A pontos eredete nem tiszt�zott m�g, de az biztos, hogy i.e. 2500 k�r�l m�r l�teztek �szak-Afrik�ban a mai arab teliv�rhez k�llem�ben igen hasonl�, a sivatagi k�r�lm�nyeket kiv�l�an t�r�, sz�v�s, kem�ny, ellen�ll� lovak. A harcos beduin t�rzsek �gy nagy haszn�t vett�k ezeknek a lovaknak, nem csoda, hogy k�r�kben rendk�v�li tiszteletnek �rvendtek. Az arab l� nemes�t�s�ben igen jelent�s szerepet j�tszott az is, hogy Mohamed pr�f�ta tan�t�saiban k�telez�v� tette a lovak szeretet�t �s nemes�t�s�t. A beduin hagyom�nyok az arab lovak �seinek egy i.e. 3000 k�r�l �lt kanc�t, Bazt �s egy Hoshaba nev� cs�d�rt tekintik. A modern arab teliv�rt pedig Salamon kir�ly �t kanc�j�t�l (Al-Khames, vagyis az �t�k) sz�rmaztatja a hagyom�ny.

Arab teliv�rnek csak az a l� tekinthet�, amelynek minden �se Ar�bi�b�l, Egyiptomb�l sz�rmazik. Az arab lovat teny�szt�k vil�gsz�vets�ge, a WAHO fel�gyeli a t�rzsk�nyvez�st �s a teny�szt�s tisztas�g�t.

Az arab teliv�r k�lleme �s eleganci�ja fel�lm�lhatatlan, mozg�sa nemes, �ll�k�pess�ge kiv�l�, �gy a lovassportok k�z�tt legf�k�ppen a t�vlovagl�s bajnoka.    

 Boulonnais:

 Marmagass�ga: 155-160 cm �s 160-170 cm

Kiv�l� mozg�s�, hossz� t�von is kitart�, lend�letes, akci�s mozg�s�. Sz�ps�ge �s eleganci�ja miatt hobbil�k�nt is egyre keresettebb, a hidegv�r� lovak teliv�r�nek tartj�k.

A fajt�t sz�p, finom, eleg�ns fej�r�l ismerhetj�k fel, amely a t�bbi hidegv�r� fajt�ra nem jellemz�. Nyaka j�l �velt, marja igen kifejezett, sz�gye sz�les, j�l izmolt, h�ta feszes, fara terjedelmes, l�bv�ge m�s hidegv�r�ekhez k�pest kev�sb� sz�r�s.

�szaknyugat-Franciaorsz�gb�l sz�rmazik, ahol Julius Caesar lovas sereg�nek keleti sz�rmaz�s� m�njeit keresztezt�k az �shonos hidegv�r� jelleg� lovakkal. A k�z�pkorban a p�nc�los lovagok h�tas�nak is alkalmas er�s csatalovak l�trehoz�s�hoz N�metorsz�gb�l sz�rmaz� neh�z mecklenburgiakkal is keresztezt�k a XIV. sz�zadban. A XVI sz�zadban andal�z, spanyol �s arab nemes�t�ket is bevetettek. A XVII sz�zadban a fajnak k�t jellegzetes t�pusa alakult ki, a hagyom�nyos neh�z ig�sl�, �s a kisebb, k�nnyebb l�. Az ut�bbit f�leg halkeresked�k haszn�lt�k nagy, k�tkerek� kocsijaik h�z�s�ra, amellyel jeget �s halat hordtak P�rizsba. A mez�gazdas�gi technika fejl�d�s�vel sajnos a fajta sokat vesztett jelent�s�g�b�l.

 Connemara p�ni:

Marmagass�ga: 132-145 cm

A fej form�s, k�zepes nagys�g�, n�ha kiss� kosfej�. Szemei nagyok, bent �l�k, nyaka j�l illesztett, hossz�, lapock�ja d�lt, marja elmos�dott, h�ta hossz�, fara j�l izmolt, a sz�r r�vid, l�p�se akci�s. Minden sz�nben megtal�lhat�, kiv�ve a tark�t, �m legink�bb a sz�rke �s a fak� sz�n jellemz� r�.

Az egyetlen �r p�nifajta kialakul�s�t a XV-XVI. sz�zadra teszik. Ma m�r azonban a vil�g t�bb pontj�n is teny�sztik, nemcsak �rorsz�gban.A kelta p�ni lesz�rmazottj�nak tartj�k, amely az egyik leg�sibb eur�pai fajta. Az �r Connemara-b�l sz�rmaz� p�nit sok hat�s �rte, spanyol, arab �s berber fajt�kkal egyar�nt keresztezt�k �seit. A hackney, az angol teliv�r, de m�g ink�bb a welsh p�ni hat�sa szint�n �rz�dik a fajt�n. �gy tartj�k, hogy a fenti fajt�k legel�ny�sebb tulajdons�gait egyes�ti mag�ban. �rorsz�g mocsaras, nedves �s h�v�s vid�k�hez alkalmazkodott lovakat rendk�v�li sz�v�ss�g jellemzi.

�rtelmes, kem�ny, ellen�ll�fajta. K�nnyen kezelhet�, j� munkak�szs�g�, �s feln�ttek is lovagolhatj�k nagy m�rete miatt. J� ugr�k�pess�g�. Nyugodt term�szete r�v�n gyermekek mell� ide�lis v�laszt�s. Haz�j�ban vad�szlovagl�sra is haszn�lj�k.

1923. december 15-�n megalakult a "Connemara Pony Breeder's Society" (Connemara P�ni Teny�szt�k Sz�vets�ge). Az els� m�nesk�nyv 1926-ban jelent meg. 

 Dartmoor:

 Marmagass�ga: 127 cm k�r�l

Alacsony marmagass�g�, vastag csont�, t�len hatalmas hossz� sz�rt n�veszt�, az idegenekkel bizalmatlan p�nifajta. J� ugr�k�pess�g�, h�tasp�ninak haszn�lj�k. A fej kicsi, k�z�pmagasan illesztett, f�lei kicsik, nyaka r�vid, t�rzse k�z�phossz�, fara j�l izmolt, sz�rai r�videk, bokasz�r�k tal�lhat�ak a l�bv�gen. �ltal�ban egyenes vonalon j�r. A leggyakoribb sz�ne a pej �s s�t�tpej, de minden sz�nben el�fordul, kiv�ve a tark�t.

Nagy-Britannia kilenc p�nifajt�j�nak egyike ez az �si l�. Dartmoor vid�k�r�l sz�rmazik, szoros kapcsolatban �ll az exmoor p�nival. Eredete a XII. sz�zadra ny�lik vissza.

Alkalmazkodott a hegyvid�kes, es�s k�rnyezethez, t�len a nagy hidegben is remek�l meg�llja a hely�t. A f�lvadon �l� �llom�ny term�szetes szelekci�j�ba csak a XX. sz�zadban avatkozott be az ember.
A dartmoor kialak�t�s�ban m�s fajt�k is szerepet j�tszottak, a legnagyobb hat�ssal az arab l� b�rt. A welsh p�ni �s shetland p�ni, valamint az angol teliv�r m�r csak finom�t� hat�st gyakoroltak a fajt�ra. A welsh p�nira p�ld�ul a t�megess�ge utal.

A rendk�v�l sz�v�s p�ni t�bb kiv�l� tulajdons�ggal is b�r, j�l ugrik �s lovagolhat�, nyugodt a term�szete r�v�n gyerekek mell� is aj�nlhat�.

 Exmoor:

Marmagass�ga 125-130 cm

Melegv�r� kis h�tasl�, mely az Egyes�lt Kir�lys�gb�l, Exmoor-b�l sz�rmazik. Szoros sz�lak f�zik a Dartmoor-hoz. A fajta feltehet�leg m�g a j�gkorszak el�ttr�l sz�rmazik.

A fajta az 1-es t�pus� p�nit�l sz�rmazik. Az Exmorra t�bbsz�r pr�b�ltak jav�t� hat�st gyakorolni, de �rt�keiket elvesztett�k t�le, �gy visszavitt�k �ket eredeti k�rnyezet�kbe, hogy ezeket a jellemz� von�sokat ne vesz�ts�k el. A teny�szt� sz�vets�ge 1921-ben alakult meg. Az els� m�nesk�nyvet 1963-ban adt�k ki.

A fajta kiv�l� h�tasp�ni, j�l ugrik, �s gyermekeknek is megfelel�. Sz�v�sak, ellen�ll�ak. A fej kicsi, a s�r�nye d�s, a nyaka hossz�, mellkasa m�ly, h�ta hossz�, a fara j�l izmolt, jellemz� a fajt�ra a "j�gfarok", a pat�k kem�nyek, a l�bak r�videk, sz�razak.

Sz�ne a pej, s�t�tpej, jellemz� r�, hogy az orr k�r�l vil�gosabb sz�n�.

H�tasl�nak hasznos�tj�k.

 Fjord:

Marmagass�ga: 133-144 cm

A ma l�tez� l�- �s p�nifajt�k k�z�l tal�n egyik sem hasonl�t annyira az �zsiai vadl�ra, mint a fjord p�ni, b�r ann�l ar�nyosabb �s nemesebb fel�p�t�s�. Homloka sz�les, tekintete �l�nk, kifejez�, orrny�l�sai t�gak. Nyaka izmos, r�vid, mart�j�ka nem kifejezett. S�r�ny�t gyakran v�gj�k holdsarl� alak�ra. V�lla gyakran meredek, h�ta, fara r�vid. L�bai er�sek. Sz�ne eg�szen saj�tos, vil�gos fak�, melyet egyediv� tesz fekete h�tsz�j.

A vikingek teny�sztett�k ki Nyugat-Norv�gi�ban, majd terjesztett�k el a porty�ikkal s�r�n zaklatott Sk�ci�ban. A fajta hat�sa a sk�t felf�ldi p�nin, s�t m�g az izlandi p�nin is megmutatkozik.

Meglep�en nagy teherb�r�s� ig�s- �s teherhord� l�. Hobbil�k�nt f�leg a gyerekek k�r�ben kedvelt, mivel igen j�indulat�, tanul�kony �s kellemes term�szet�.

  Gidr�n:

Marmagass�ga: 155-168 cm
 

Er�teljes szervezet�, nagyr�m�j�, el�g t�meges, k�z�pneh�z h�tas �s h�mos t�pus� fajta. Feje a testt�meggel ar�nyos nagys�g�, k�z�pmagasan t�z�tt, egyenes vonal�, esetenk�nt burkolt. Nyaka k�z�pmagasan illesztett, k�zepesen hossz�. Marja kifejezett, hosszan h�tbany�l� el�g j�l izmolt. H�ta k�zepesen hossz�. �gy�ka k�zepesen hossz�, el�g feszes. A sz�gy sz�les, j�l izmolt, a mellkas t�bb�-kev�sb� m�ly, j�l dong�zott.

A fajta �se egy kis s�rga arab m�n volt, amelyet Fechtig b�r� v�s�rolt Egyiptomban. Az 1816-ban B�boln�ra ker�lt Gidran Senior, ahol arab, erd�lyi, t�r�k �s spanyol kanc�kat fedezett. Az Arrogante nev� spanyol kanca csik�ja, Gidr�n II vitte tov�bb a fajt�t Mez�hegyesre ker�lve. Akkoriban a m�neseket sz�n alapj�n oszt�lyozt�k. Mikor feldolgozt�k a sz�rmaz�si adatokat, kider�lt, hogy a �s�rgam�nes� f�k�nt Gidr�n ivad�kaib�l �ll. Az�ta a rokonteny�szt�s elker�l�se v�gett gyakorta alkalmaznak angol teliv�r m�neket a fajta feljav�t�s�ra, amelynek kanca ut�dait gidr�n m�nekkel keresztezik vissza.

A legs�lyosabb csap�st a fajta akkor szenvedte el, mikor 1920-ban a rom�n megsz�ll�k 98 gidr�n kanc�b�l 74-et zs�km�nyul ejtettek. Szerencs�re a k�t vil�gh�bor� k�z�tt siker�lt konszolid�lni az �llom�nyt. Azonban most is ritka fajt�nak sz�m�t, mind�ssze 160 gidr�nkanca �l Magyarorsz�gon, ezen k�v�l csak Rom�ni�ban �s Bulg�ri�ban �l kev�s.

Az anglo-arab hat�s ellen�re jelenlegi �llom�nyunk felt�n�en er�s csontozat�. A l�bszerkezet t�bb�-kev�sb� szab�lyos, az �llom�ny durva l�bszerkezeti hib�kt�l mentes. A mozg�s k�zepes hossz�s�g�, akci�j�ban, rugalmass�g�ban gyakran jav�t�sra szorul.

Marmagass�ga: 140-148 cm
 

Eleg�ns, harmonikus kisl�. Feje nemes, sz�raz, a l� nagys�g�val ar�nyos. Szeme nagy, kifejez�steljes �s el�re ir�nyul�. Orrlyukai t�gak. Nyaka k�z�phossz�, a fej fel� haladva elv�konyul�. A h�t k�z�phossz�, j�l izmolt, a mozg�s lend�let�t kell k�vetnie. A fajta kifejlett kori m�reteit 6 �ves korban �ri el. Sz�ne a vil�gos s�rg�t�l a sz�nas�rg�ig terjed.

D�l-Tirol alpesi farmjair�l sz�rmazik. A ter�let �shonos, kistermet� lovai k�pezt�k a fajta alapj�t, amelyek a tiroli paraszt hegyi m�lh�s lovak�nt v�gezt�k mindennapi munk�jukat. A t�r�k�kt�l zs�km�nyolt arab lovak is r�szt vettek a fajta kialakul�s�ban. Tudatos teny�szt�se az 1800-as �vek utols� negyed�ben indult el D�l-Tirolban. 1976-t�l alakult meg a Haflingi Lovat Teny�szt�k Vil�gsz�vets�ge. A fajta legjelent�sebb teny�szt� szervezete a Haflingi Lovat Teny�szt�k Sz�vets�ge. Sz�khelye a Tirolban fekv� Ebbs.

A vele val� b�n�sm�d nem ig�nyel nagyfok� szakk�pzetts�get. A vil�g szinte minden orsz�g�ban val� elterjedts�g�t annak k�sz�nheti a fajta, hogy k�zkedvelt szabadid� l�v� v�lt. Jellemz� r� a kisebb m�rt�k� akci�s mozg�s. K�l�n�sen v�gta j�rm�dban v�rj�k el t�le az egyidej�leg felfel� �s el�refel� ir�nyul� l�bel�revitelt. A fajta tov�bbi fontos �rt�km�r� tulajdons�ga a kiegyens�lyozotts�g, a hossz� �lettartam �s a term�kenys�g. K�nnyen honosodik, j� h�start�, f�radhatatlan �s ellen�ll�k�pes.

A Haflingi fajta n�gy f�ldr�szen, a vil�g 17 orsz�g�ban megtal�lhat�. Ezekben 22 teny�szt�szervezete m�k�dik, �sszesen mintegy 250000 haflingi lovat regisztr�lva.

  Izlandi l�:

Marmagass�ga: kb. 125-145 cm

 Az izlandi teste viszonylag r�vid, vaskos �s t�mzsi, emellett pedig nagyon izmos. Meredek v�llai r�v�n k�l�n�sen a t�ltben mutat rendk�v�li mozg�konys�got. Test�hez viszony�tva a l�bai k�nny�nek t�nnek, pedig nagyon er�sek, a r�vid sz�r �s cs�nk k�l�n�sen figyelemrem�lt�.  Feje jellegzetes, hab�r nem k�l�n�sebben sz�p, a r�vid, t�mzsi testhez k�pest t�l neh�z. Sok m�s, zord �ghajlaton �shonos l�hoz hasonl�an az izlandi l� is jellegzetesen s�r� �s d�s s�r�nnyel rendelkezik.

 Az izlandi l� a h�rom megszokott j�rm�don mellett k�pes a t�ltre (rohan� l�p�s) �s a poroszk�l�sra is. Poroszk�l�skor a jobb els� �s h�ts�, illetve a bal els� �s h�ts� l�b egyszerre fog talajt. Ebben a j�rm�dban csak r�vid szakaszon szoktak lovagolni. A t�lt n�gy�tem� j�rm�d ugyanazzal a l�bsorrenddel, mint l�p�sben, �s munka, valamint versenytemp�ban szok�s lovagolni. Ki�l�se k�nyelmes.

 A normannok vagy vikingek a Kr. u. 9. sz�zadban jutottak el �s telepedtek le a vulk�ni szigeten. A legenda szerint Izland els� megh�d�t�ja k�t norv�g t�rzsf� volt: Ingolfur �s Leifur. K�s�bb m�s normannok is j�ttek, akik a Brit-szigeteken telepedtek le. A h�d�t�k a lovaikat is magukkal hozt�k, amelyeket nagy haj�kon sz�ll�tottak ide. Az izlandi l� eredete teh�t megegyezik a t�bbi �szak-eur�pai p�nifajta �s n�h�ny, m�g ma is a Brit-szigeteken honos l�fajta gy�kereivel.

 N�h�ny �vtizeddel k�s�bb megk�s�relt�k az Izlandon meghonosodott l� keresztez�s�t egyes keleti fajt�kkal. Az eredm�ny katasztrof�lis volt. Ennek k�vetkezt�ben a szigeten olyan t�rv�nyt hoztak l�tre, amely megtiltotta a lovak tov�bbi behozatal�t. Ez a t�rv�ny 930-ban l�pett �letbe. Az izlandi lovat haz�j�ban m�ig k�ls� hat�s, keresztez�s n�lk�l teny�sztik.

 J�tlandi:

 Marmagass�ga: 157-163 cm

K�zepes t�meg�, feje nagy, nyaka k�z�phossz�, marja h�tbany�l�, h�ta hossz�, mellkasa j�l bord�zott, fara terjedelmes, j�l izmolt, l�bai r�videk. Sz�ne t�lnyom�r�szt s�rga vagy s�t�ts�rga. A hossz�sz�r�k vil�gosabbak a fed�sz�r�kn�l. Felt�n� jegyek csak a fejen tal�lhat�ak.

D�nia hagyom�nyos fajt�ja, ez�rt gyakran d�n hidegv�r�nek is szokt�k nevezni. A fajta eredet�t a hagyom�ny a XII. sz�zadig vezeti vissza, hab�r a IX. sz�zadi k�peken a d�n viking harcosok m�r hasonl� lovakon fesz�tettek. Hasonl�an m�s hidegv�r� fajt�hoz a j�tlandi is szolg�lt a k�z�pkori p�nc�los lovagok h�tasak�nt. A neh�zfegyverzet� katon�kat ugyanis a kecses melegv�r�ek nem b�rt�k volna el. A d�nok akkoriban retteg�sben tartott�k �szak- �s Nyugat-Eur�p�t, t�bbek k�z�tt t�bbsz�r felbukkantak Angli�ban is. Egyesek szerint a lovaik is vel�k tartottak, amelyek az angol suffolk fajta �sei lehettek.

Ak�r igaz a te�ria, ak�r nem, a modern j�tlandi kialakul�s�ban a suffolk lovak j�tszottak fontos szerepet, k�zt�k is egy k�l�n�sen er�teljes, t�meges m�n, Oppenheim LXII. neve �rdemel eml�t�st (1860-as �vek). Nemes�t�s c�lj�b�l a XVIII. sz�zadban frederiksborggi �s spanyol lovakat is bevontak a teny�szt�sbe. A j�tlandi fajta hossz� id�n �t �tmenetet k�pezett a neh�z �s a k�nny� t�meg� ig�sl� k�z�tt. M�s fajt�k kialak�t�s�ban is fontos szerepet j�tszott, t�bbek k�z�tt az �szak-n�met schleswigi hidegv�r� k�zeli rokona a j�tlandinak.

Er�s, kitart�, hat�rozott munkakedv� ig�sl�. R�gen t�zezer sz�mra haszn�lt�k az omnibuszok �s l�vasutak el�tt. Ma a lovasbemutat�k �s lovas show-k kedvelt lova. A fajta edzett, ellen�ll�, kor�n�r�, k�t�ves kor ut�n teny�szt�sbe �ll�that� �s munk�ra foghat�.

Az 1950-es �vekben D�nia 14416 kanc�t �s 2563 m�nt tartott ny�lv�n. Sz�muk sajnos az�ta minim�lisra cs�kkent.

 Kisb�ri f�lv�r:

Marmagass�ga: 160-170 cm

Az angol teliv�r jelleg�hez k�zel �ll�, magas f�lv�r t�pus. Nemcsak h�tasl�nak, hanem k�nnyebb h�mos munk�ra is alkalmas. Feje nemes, szik�r, egyenes profilvonal�. Nyaka hossz�, j�l �velt, t�bbnyire k�z�pmagasan illesztett, de gyakran el�fordul k�z�tt�k alacsony nyakilleszt�s� egyed is. Marja a teliv�r hat�snak k�sz�nhet�en magas, hossz�, h�tba ny�l�. Lapock�ja d�lt, hossz�, el�gg� szabad mozg�s�. H�ta el�rem�lyedt. A far j�l izmolt, gyakran almafar. A mellkas a magas f�lv�r jellegnek megfelel�en m�ly �s kev�sb� dong�s. A l�b�ll�s ritk�n kifog�solhat�.

A fajta a magyarorsz�gi Kisb�r nev� helys�gr�l kapta a nev�t, ahol 15 ezer hekt�ron 1853. �ta vil�gsz�nvonal� l�teny�szt�s folyik. A m�nes megalakul�s�nak c�lja egy nemesv�r� l�fajta teny�szt�se, a katonas�gnak megfelel� husz�rl� biztos�t�sa, valamint az orsz�gos fedez�m�n-�llom�ny ut�np�tl�s�nak megteremt�se volt. Kisb�ri teny�szet eredetileg mintegy 100-150 vegyes sz�rmaz�s� teny�szkanc�b�l �llott. A kanc�kat folyamatosan angol teliv�r m�nekkel fedezt�k, n�h�ny n�v k�z�l�k: Filou, Dunure, Maxim �s Honpolg�r. E teny�szt�s hat�s�ra alakult ki egy az angol teliv�rhez k�zel �ll�, de ann�l t�megesebb, nyugodtabb, nagyobb munkak�szs�g� �s szebb h�tasl� t�pus. Sokak szerint a vil�g legszebb sportlova.

A vil�gh�bor�k jelent�sen visszavetett�k a teny�szt�st, f�k�nt az, hogy a megsz�ll�k hadisarck�nt lefoglalt�k �s elhurcolt�k a lovakat, an�lk�l, hogy tiszt�ban lettek volna az �rt�k�vel. T�bb egyedet m�s fajt�k feljav�t�s�ra fogtak be. Az Amerikai Egyes�lt �llamokba 150 kisb�ri f�lv�rt import�ltak. Mikor 1947-ben ezeket a lovakat �rverez�sre bocs�tott�k, csak egy maroknyi ember ismerte fel a val�di �rt�k�ket a �mennyei sz�ps�g� lovaknak�, �s csak az � elsz�nts�gukon �s szorgalmukon m�lott, hogy nem k�tyavety�lt�k el �ket. Jelenleg kevesebb, mint 2000 kisb�ri f�lv�r �l a vil�gon, amely kritikusan vesz�lyeztetett fajt�v� teszi. A kisb�ri lovak ma is els�sorban sportl�k�nt vil�gh�r�ek.

 Lipicai:

Marmagass�ga: 152-162 cm


A lipicai fajt�nak nagy kosfeje van, de nem burkolt. Szemei nagyok, �l�nkek. Feje alacsony t�z�s�. Nyaka izmos, magas illeszt�s�. H�ta hossz�, sz�les, j�l izmolt. �gy�ka hossz�, sz�les, j�l izmolt, er�s, j�l k�t�tt.
Fara sz�les, igen j�l izmolt alma vagy dinnye far. Ir�nyults�ga v�zszintes. Ig�s, hint�s jelleg�b�l ad�d�an sz�gye rendk�v�l sz�les, felt�n�en j�l izmolt. Mellkasa ink�bb dong�s, mint m�ly, lapock�ja meredek. Fel �s alkarja gazdagon izmolt. �z�letei, inai sz�razak, szik�rak, csontjai tiszt�k. H�tuls� l�bai gyakran kardosak, el�l-h�tul el�fordul a puha cs�d.
K�llemi jelleg�b�l ad�d�an mozg�sa akci�s. �ltal�ban sz�rke. Kisebb gyakoris�ggal el�fordul a fekete, s�t a pej lipicai is.

A fajta eredete 800-ra ny�lik vissza, mikor Hisp�nia megsz�ll�s�ra Gibralt�rn�l partra sz�ll� m�rok berber lovai spanyol f�ldre l�ptek. A berber lovakat r�mai eredet�, majd kora k�z�pkorban is kedvelt harci lovakkal keresztezt�k.

1580. m�jus 19-�n, a Habsburg vil�gbirodalom aranykor�ban d�nt�tt �gy I. Ferdin�nd fia, II. K�roly, hogy fel�ll�t egy hercegi m�nest Lipic�n, a Trieszthez k�zeli karszton elter�l� kis faluban. A c�l egy olyan fajta kiteny�szt�se volt, amely nemcsak nagyszer� tulajdons�gaival, hanem pomp�s megjelen�s�vel is m�lt�n k�pviseli a vil�g akkori legnagyobb birodalm�nak nagys�g�t.

 Morgan:

Marmagass�ga: 150-160 cm


Nagyon mozg�kony, akt�v, j�l izmolt, melegv�r� l�. M�ret�hez k�pest nagyon er�s. Feje kicsi, nyaka er�s, izmos. V�llai hossz�ak, d�ltek. Mellkasa m�ly. H�ta r�vid, j�l izmolt. Fara kerek, izmos, l�bai tiszt�k, pat�i kem�nyek. Sz�v�s �s kitart�, betegs�gekkel szemben rendk�v�l ellen�ll�. Tanul�kony, temperamentumos, ragaszkod� l�.

A morgan az �szak-amerikai kontinensen l�trej�tt legr�gibb fajta. A legend�rium szerint a fajta alap�t� tulajdonosa egy massachusettsi vend�gl�tulajdonos �s �nektan�r volt. 1788-ban k�lt�z�tt Vermontba, ahol fizet�s�nek kieg�sz�t�sek�nt cs�d�reit helyi m�neseknek aj�nlotta fedez�sre. Szeg�ny emberk�nt halt meg, neve is feled�sbe mer�lt volna, ha az �ltala Figure-nak ismert cs�d�r�t k�s�bb nem Justin Morgan n�ven jegyezte volna a l� t�rt�nelem. Ez a cs�d�r lett ugyanis a h�res fajta alap�t�ja. Az 1790-ben sz�letett Justin Morgan (a l�) apja True Briton, egy angol teliv�r, m�g anyja feltehet�en arab teliv�rek lesz�rmazottja volt. Viszonylag kis termet� l� arr�l is h�res, hogy az egyetlen, aki nev�t adta a lesz�rmazottaib�l kialakul� fajt�nak.

Justin Morgant (a lovat) el�sz�r egy Robert Evans nev� szeg�ny farmer vette meg. � volt az, aki a rendk�v�li k�pess�geit el�sz�r felismerte. Morgan nappal dolgozott, est�nk�nt versenyzett, �s minden m�s lovat legy�z�tt. Ek�zben olyan szel�ds�g jellemezte, hogy m�g egy gyermek is meg tudta �lni.

Justin Morgan t�bb tulajdonos ut�n ker�lt Jacob Langsmade m�nes�be 1811-ben. Ekkor m�r 20 �ven fel�li lovat hatlovas kocsiba fogt�k, m�g b�rta a gy�r�d�st. A ki�regedett cs�d�r utols� tulajdonosa Levi Bean lett, aki m�s lovakkal egy�tt a szabad �g alatt tartotta a telk�n 1821-ben bek�vetkez� hal�l�ig.

Morgan fontos szerepet j�tszott sok m�s amerikai fajta kialakul�s�ban is, t�bbek k�z�tt a vil�g leggyorsabb �get�lov�nak, az amerikai �get�nek is az �satyja.

 N�niusz:

Marmagass�ga: 155-165 cm


A fajta legf�bb jellemz�je a t�megess�ge, amely a melegv�r� ig�s l�fajt�k egyik legt�megesebbik�v� teszi. Feje a test nagys�g�val ar�nyos, kiss� durva f�lkos - esetenk�nt kosfej. Nyaka magasan illesztett. Nyaka k�z�phossz�, nem el�gg� �velt. Marja k�z�pmagas, izmos, telt. H�ta hossz�, sz�les, j�l izmolt. �gy�ka k�z�phossz�, j�l izmolt. Fara nagy terjedelm�, enyh�n lejt�s, hossza nem �ri el a f�lv�r lovak farhossz�s�g�t. Mellkasa dong�s, kev�sb� m�ly. Ig�s jelleg�nek megfelel�en sz�gye sz�les, igen j�l izmolt. �z�letei terjedelmesek, inai sz�raza. L�bhib�k el�fordulnak, ennek ellen�re k�llem�ben nagyon egy�ntet� fajta. K�t f� t�pusa van, a nagyobb, fekete mez�hegyesi, valamint a kisebb, szik�rabb, t�bbnyire pej sz�n� hortob�gyi.

A nap�leoni h�bor�k alatt nem csak embereket ejtettek foglyul, hanem lovakat is. �gy j�rt az a Nonius nev� anglo-norman m�n is, akit a cs�sz�ri csapatok a rosier�si m�nesb�l zs�km�nyoltak, majd 1816-ban Mez�hegyesre osztottak be tov�bbi szolg�latra. Ez a szolg�lat a fedez�s volt, amelyet Nonius kit�n�en l�tott el: 17 �v alatt 386 kanc�t�l 201 ivad�ka sz�letett, ez�ltal egy �j magyar l�fajta �satyj�v� v�lt. A kanc�k spanyol h�tter�ek, vagy arab teliv�rek voltak. A teny�szt�s c�lja egy er�s testfel�p�t�s� katonai h�tas �s h�mos l�fajta kialak�t�sa volt.

  Oldenburgi:

Marmagass�ga: 160-167 cm

Feje nemes, nyaka hossz�, j�l �velt, magas illeszt�s�. H�ta rugalmas. A t�rzse k�zepesen hossz�, enyh�n csapott far. V�gtagjai szab�lyosak. Sz�ne pej, vagy s�t�t gesztenye pej.

A legnehezebb n�met melegv�r� fajta teny�szt�se a XVII. sz�zadban indult Anton G�nter hercegnek k�sz�nhet�en, aki sz�mos orsz�gb�l v�s�rolt hidegv�r� fr�zeket. A teny�szt�sben spanyol-n�polyi, arab, s�t �szak-Afrikai berber �s m�s keleti sz�rmaz�s� lovak is r�szt vettek. A XIX. sz�zadban az oldenburgi lovat k�t t�pusban teny�sztett�k angol teliv�r, anglo-norman �s hannoveri lovak bevon�s�val:

a magas nyakilleszt�s�, kosfej�, hossz� t�rzs�, �ltal�ban jegyekkel rendelkez� kocsil�.
Kevesebb jegyet visel�, r�videbb t�rzs�, egyenes fejprofil� k�nny� kocsil�.
A XX. sz�zad fordul�j�n m�r els�sorban a neh�z kocsil�, m�sodsorban pedig a k�z�pneh�z kocsil� lettek az oldenburgi l� t�pusai. A fajta vir�gkor�t a k�t vil�gh�bor� k�z�tt �lte.

 Palomino:

Marmagass�ga: 145-163 cm


Mint minden westernl�, a palomino is igen intelligens, kitart�, fordul�kony, gyors �s ig�nytelen. Nem csak a sz�ne, hanem kellemes haszn�lhat�s�ga miatt is kedvelt sport- �s szabadid�l�. A lovassportok szinte valamennyi �g�ban meg�llja a hely�t. K�llem�t tekintve nincs egys�ges t�pusa. Egyetlen jellemz�je a sz�ne, mely az �jonnan vert arany�rm�hez hasonl�t, s�r�nye mosott fak�. Ez a t�pus minden sz�nb�l �s fajt�b�l kialakulhat, az amerikai kontinensen a quarter �s az angol teliv�r befoly�solja ennek a t�pusnak a g�n�llom�ny�t. Teny�szt�szervezete �szak-Amerik�ban a Palomino Horse Association. A sz�n meglehet�sen er�s k�t�tts�get jelent, csak azt a lovat t�rzsk�nyvezik amelyiknek legal�bb egy �s�t m�r regisztr�lt�k.

 Shire:

Marmagass�ga: minimum 163 cm, de a 2 m�tert is meghaladhatja

A vil�g legnagyobb l�fajt�ja. A sz�ne t�bbnyire fekete, de gyakori a sz�rke �s el�fordul pej �s s�rga is. Az alapsz�nekn�l sokkal fontosabbak a fajt�ra jellemz� jegyek. Mind a n�gy l�b cs�nkt�l lefel� sz�rsek�ly, olykor harisny�s, esetleg feh�r l�b�. Nem ritka a feh�r fej� sem. Feje ar�nyos, gyakran enyhe kosfej, nyaka hossz�, v�llai d�ltek. Marja kifejezett, sz�gye izmos, h�ta k�z�phossz�, fara csapott. L�bai a hidegv�r�ek�hez k�pest hossz�ak, a l�bt� �s a cs�nk �z�lett�l lefel� hossz� sz�r�k bor�tj�k. A pat�k kifog�stalanok �s nagyok. M�rete ellen�re energikus �s j�indulat� seg�t�t�rs a mez�gazdas�gi munk�kban, vagy a v�rosi fogatok el�tt dolgozva. Mozg�sa j�, t�r�lel�, �get�se energikus. Nem szeret sokat v�gt�zni, de ugrani tud annyira, amivel egy k�nny� terepen elboldogul. A term�szete kedves, intelligens, szorgos.

Fajta t�rt�nete a k�z�pkorra ny�lik vissza �s az �ta is csak kis m�rt�kben v�ltozott. Mint katonai l� kezdte, a neh�z p�nc�los lovagok csatalovak�nt. Egy ilyen p�nc�los �riember t�mege teljes fegyverzetben ak�r 250 kg is lehetett, ez�rt volt sz�ks�g egy olyan er�s �s termetes l�ra, aki el tudja a csat�ba sz�ll�tani. A teny�szt�se sor�n az �jkorban is a m�ret n�vel�se volt az egyik legfontosabb szempont. T�rt�nete sor�n a fajta mindig is eleg�ns k�ls�vel rendelkezett, rendelkezik. Az eredeti shire t�pust csak K�z�p-Angli�ban �rizt�k meg.

Az ut�bbi id�ben egyre elterjedtebb� v�ltak a szabadid�lovasok k�r�ben. J�l haszn�lhat� egyes �s t�bbes fogatban is, j�l idom�that� �s terepen is sz�vesen megy. Megb�zhat� ig�sl�, de egyre elterjedtebb k�rben haszn�lj�k showm�sorok bemutat�lovak�nt.  

 Trakheneni:

Marmagass�ga: 164-167 cm


Feje kicsi �s nemes. Nyaka j�l illesztett, karcs�, k�z�pmagasan illesztett. Marja k�zepesen magas, de m�lyen h�tba ny�l�. H�ta k�z�phossz�. Fara hossz�, j�l izmolt, lekerek�tett. A t�rzse kerek. Csontozata k�zepesen er�s. Pat�i kem�nyek. Minden sz�n megengedett.


1871. el�tt N�metorsz�g kisebb-nagyobb fejedelems�gekb�l �llt, saj�t politik�val, udvartart�ssal, �s persze m�nessel. Az itt kiteny�szett l�fajt�k mindig az adott fejedelems�g nev�t viselt�k, �gy p�ld�ul a hannoveri l� Hannover, a westf�liai l� pedig Westf�lia b�szkes�gei volt. A sorban a kiv�telt a trakenhemi jelent, amelynek neve nem a sz�l�haz�j�t, Poroszorsz�got jel�li.

A trakheneni fajta �sei a XIII. sz�zadban, Kelet-Poroszorsz�g m�neseiben megtal�lhat�, tarp�n �s�kt�l sz�rmaz� schweiken p�nik voltak. A XVIII. sz�zadban a porosz hadsereg Eur�pa egyik leger�sebb �s legkorszer�bb haderej�v� v�lt, amelynek lovass�ga is �j t�pus� lovakat ig�nyelt a r�gi, er�s, de neh�zkes csatalovak helyett. I. Frigyes Vilmos porosz kir�ly ezenk�v�l h�res-h�rhedt volt a pomp�s katonai szeml�k ir�nti beteges vonzalm�r�l is, amely szint�n egy eleg�ns, k�nny� �s gyors l� kiteny�szt�s�nek sz�ks�gess�g�t hangs�lyozta.


1732-ben kiv�lasztatta a legnemesebb lovakat a kir�lyi m�nesekb�l, amelyekkel egy �j m�nest alap�tott Trakenhemben. E kir�lyi m�nes �llom�nya kezdetben a finomabb fel�p�t�s�, eleg�ns megjelen�s�, k�nny� fogatlovak el��ll�t�s�t szolg�lta, majd fokozatosan - els�sorban angol teliv�r �s arab keresztez�sekkel - ink�bb a hadsereg h�tasl�-�llom�ny�nak ut�np�tl�s�t k�pezte.

A fajta t�rt�net�nek a k�t vil�gh�bor� majdnem v�get vetett. Azt m�g kiheverte, hogy az els� vil�g�g�s sor�n az �llom�nya a fel�re cs�kkent, de a legnagyobb fenyeget�st az 1944-ben k�zeled� szovjet csapatok jelentett�k, akik parancsot kaptak a teljes m�nes, 800 l� hadizs�km�nyk�nt val� lefoglal�s�ra �s Szovjetuni�ba val� sz�ll�t�s�ra. A vesz�ly l�tt�n a mag�nteny�szt�k �sszefogtak, t�bbs�g�ben a h�torsz�gban marad� id�sek, n�k �s gyerekek, �s amennyi lovat csak tudtak, felpakoltak �s elkezdtek nyugatra menek�lni. A 600 m�rf�ldes viszontags�gos �t v�g�n a szovjetek k�r�lz�rt�k a csapatot a f�lig befagyott Balti-tenger partj�n�l. Csak egy menek�l�si lehet�s�g maradt, nekiv�gni a tengernek. A lovak l�p�sein nyom�n megrepedezett a j�gt�bla, a fej�k felett orosz rep�l�g�pek ontott�k a t�zet, �gy nem csoda, hogy Nyugat-N�metorsz�gba mind�ssze 100 csont sov�ny l� �rt el� A nagy menek�l�s ezen t�l�l�i, a m�nes legkiv�l�bb lovai mentett�k meg a fajt�t a kipusztul�st�l.

  Welsh hegyi p�ni:

Marmagass�ga 122 cm k�r�l van.

A Welsh fajt�nak alapvet�en n�gy fajt�ja van. Ezek a k�vetkez�k: "A" v�ltozat - Welsh mountain p�ni "B" v�ltozat - Welsh riding p�ni "C" v�ltozat - Cob t�pus� Welsh p�ni "D" v�ltozat - Welsh cob p�ni Ezek a v�ltozatok tulajdonk�ppen az elv�r�sok alapj�n j�ttek l�tre. A fajta a XI-XII. sz�zadban alakult ki, Wales-ben. Nemes megjelen�s�, b�szke tart�s�. Feje kicsi, nemes, homloka sz�les. Szemei nagyok, f�lei apr�k, egym�shoz k�zel �llnak. Orrlyuka nagy, nyaka hossz�, a mar nem t�l kifejezett, mellkasa m�ly, h�ta sz�les. Mells� l�bai hossz�ak, bok�k j�l fejlettek. Ezek az adatok �ltal�noss�gban mind a 4 t�pusra jellemz�ek. Nagyon n�pszer�ek az eg�sz vil�gon, mozg�suk energikus, �s rendk�v�l kiegyens�lyozottak. Hossz� �lettartam�ak �s nagyon j� munkak�szs�ggel rendelkeznek. Az "A" �s a "B" v�ltozat csak m�reteikben t�rnek el. Mozg�sa kiss� akci�s, de kiegyens�lyozott v�rm�rs�klet�.

Zweibr�ckeni:

Marmagass�ga: 168cm

A zweibr�ckeni nagyon tetszet�s, k�z�pneh�z, melegv�r� l�, sok nemess�ggel, kiv�l� temperamentummal �s a modern sportl� minden pozit�v k�llemi tulajdons�g�val. Sz�n�t tekintve az alapsz�n mindegyike megengedett.

Sz�rmaz�sa, eredete a XVIII sz�zadra tehet�, mikor a IV. Kriszti�n herceg eichelscheid-zweibr�ckeni m�nese a min�s�gi l�teny�szt�s k�zpontja lett a Rajna-vid�ken. A h�res lovasnak sz�m�t� herceg angliai �tj�n ismerte meg az ottani teliv�rteny�szt�s, annak szab�lyait, el��r�sait. A frissen szerzett ismereteinek birtok�ban fogott hozz� a saj�t teny�szt�si programj�ba. 1775-�s �vet tekintik a teny�szt�s hivatalos kezdet�nek. A tulajdon�ban l�v� lovakat angol teliv�rekkel �s normann lovakkal, valamint a Vez�r nev� arab cs�d�rrel fedezte. A teny�szt�s eredm�nye egy k�zepes nagys�g�, izmos fajta lett, amely vad�szatra, fut�r- �s katonai szolg�latra egyar�nt alkalmas volt. II. K�roly �goston folytatta apja m�v�t. � a hercegs�g�nek szimb�lum�t l�tta a gy�ny�r� lovakban. A fajta elismerts�g�t mutatta, hogy a porosz kir�ly 150 kanc�t vett meg a m�nesb�l.

1816-ban Zweibr�cken a bajor kir�ly fennhat�s�ga al� ker�lt. Az eredeti m�nesb�l sz�rmaz� 13 cs�d�r �s 2 kanca bajor, perzsa, arab �s angol cs�d�r�kkel egy �j m�nes alap�t�ja lett. Az Els� Vil�gh�bor� jelent�s v�ltoz�st hozott, att�l fogva nem lovagolhat�s�g, hanem a mez�gazdas�gi haszn�lhat�s�g lett a teny�szt�s szempontja. Miut�n ez feladatk�r is h�tt�rbe szorult, a lovak ir�nti �rdekl�d�s a minim�lisra cs�kkent. 1960-ban Zweibr�cken val�s�gos nemzeti �cs�d�r-rakt�rr� v�lt, a teny�szt�s l�nyeg�ben megsz�nt. Az utols� zweibr�ckeni b�lyeget visel� cs�d�r, Feuerwerk 1969-ban pusztult el.

A fajta azonban a n�met sportl�ban tov�bb �l. Trakehneni �s hannoveri lovakkal egy�tt a m�lt sz�zad hatvanas �veiben indult 20-25 m�nesben is sportl� teny�szt�s. F�leg a Rajna-Saar vid�k�n elterjedt lovak k�z�tt eredeti t�rzsk�nyvvel ma m�r nagyon kev�s kanca rendelkezik.