Fajt�i

A l�nak t�bb, mint 300 fajt�ja ismert. Kor�bban Magyarorsz�g l�teny�szt�si nagyhatalomnak sz�m�tott. N�h�ny ismertebb fajta: angol teliv�r, arab teliv�r, gidr�n, kisb�ri f�lv�r, muszt�ng, shire.

L�fajt�k (v�rm�rs�klet�k szerint):

K�l�nb�z� alkat�,m�ret� lovakat ismer�nk. Ha azt mondjuk, k�t vagy t�bb l� ugyanahhoz a fajt�hoz tartozik, ez azt jelenti,hogy hasonl� tulajdons�gokkal rendelkeznek. A l�fajt�kat h�rom csoportba soroljuk v�rm�rs�klet szerint: - Melegv�r� lovak - Hidegv�r� lovak - Nemesv�r� lovak A p�nikn�l ilyen feloszt�s nincs.

Hidegv�r� lovak: �szak- Eur�p�b�l sz�rmaznak, ahol b�ven tal�lhat�k k�v�r legel�k a h�v�s, csapad�kos id�j�r�s k�vetkezt�ben. Nem csoda, hogy ebbe a fajt�ba tartoz� lovak mind nagy test�ek, �s igen er�sek, mint a brabanti vagy belga lovak.

Melegv�r� lovak: Az �zsiai vadlovakt�l a prewalskit�l �s a tarp�nt�l sz�rmaznak. �l�nk, finom csontozat� fajta, alkatuk sokolsal� hasznos�t�sra utal. A lovak "t�pus�t" aszerint hat�rozz�k meg, hogy milyen munk�ra alkalmasak.

Nemesv�r� lovak: Az anglo-arab egyes�ti mag�ban a nemesv�r� lovak minden sz�ps�g�t, finoms�g�t �s eleganci�j�t. Eredetileg a K�zel- Keletr�l �s �szak-Afrik�b�l sz�rmazik, ahol a sov�ny legel�k �s a sz�ls�s�ges id�j�r�s a kisebb test�, sz�v�s �s gyors l�fajta kialakul�s�nak kedvezett.

P�nik: Legfeljebb 148 cm magas �s t�bbs�g�kben tiszta v�r� �shonos fajta, ak�rcsak az izlandi p�ni. A p�ni l�ba r�videbb, mint a l��, de m�ret�hez k�pest er�sebb. A p�nik sz�v�s �nt�rv�ny� �llatok!

Magyar fajt�k

Az els� �llami m�nest II. J�zsef alap�totta Mez�hegyesen 1784-ben. A vil�gon egyed�l�ll� m�don itt n�gy magyar fajt�t teny�sztettek ki: a n�niusz, mez�hegyesi f�lv�r (furioso-north star), gidr�n �s az 1984-ben fajtaelismer�st nyert mez�hegyesi sportl� fajt�kat. M�ra Mez�hegyesen csak a n�niuszt �s a mez�hegyesi sportlovat teny�sztik, a t�bbi fajt�t m�s m�nesekbe szervezt�k �t. (A mez�hegyesi sportl� 1980-ban deb�t�lt a moszkvai olimpi�n, ahol a magyar csapat IV. helyez�st �rt el.)

B�bolnai �llami m�nes....