Sz�nek

A l� sz�r�nek sz�ne att�l f�gg, hogy b�re mennyi pigmentet, vagyis term�szetes fest�kanyagot tartalmaz. Szinte mindne l�nak �s p�ninak s�t�t a b�re, kiv�ve a feh�r jegyek hely�n, p�ld�ul a fejen vagy a l�bv�geken, ahol a b�r r�zsasz�n�, eg�sz test�k�n. �ltal�ban amit feh�r l�nak mondunk, az val�j�ban sz�rke. Ezeknek is s�t�t a b�re, ami azonban csak az orrt�j�kon l�tszik.

Alapsz�nek: a fekete, a pej, a s�rga �s a fak�.
Kevert sz�nek: a deres, a sz�rke �s a tarka.

Az �reged�s: A korral a lovak sz�ne is v�ltozni szokott. A sz�rke lovak s�t�t sz�n�nek sz�letnek, majd egyre t�bb feh�r sz�rsz�luk n�, �s id�vel eg�szen feh�rnek t�nnek. Egyes sz�rk�k sz�r�ben id�s korukra s�t�t, �ltal�ban barna pettyek jelennek meg. Az ilyen lovat szepl�s sz�rk�nek nevezz�k. A fekete a pej �s a s�rga sz�n� lovakn�l is el�fordul, hogy a sz�rzet�kben,s�r�ny�kben �s farkukban �sz sz�lak jelennek meg.

A pej test�n a sz�rzet a barna k�l�nb�z� �rnyalata, a s�r�ny, a farok �s a l�bv�gek feket�k.

A vil�gos pej sz�re vil�gosbarna, s�rg�s �rnyalat�.

A s�t�tpej sz�re eg�sz s�t�tbarna, a hasalj�n n�mi vil�gosabb �rnyalat�.

A m�js�rga l� sz�ne s�t�t gesztenyebarna, s ugyanilyen a s�r�nye �s a farka.

A s�rg�nak sok �rnyalata van. A farok, a s�r�ny lehet s�t�tebb vagy vil�gosabb.

Az ac�lsz�rke l� fekete fed�sz�rzet�n �t el�villannak a feh�r sz�rsz�lak.

Az aranyfak� l� vil�goss�rga fed�sz�rzet�n el�villannak a feh�r sz�rsz�lak.

A szepl�s sz�rke vil�gossz�rke alapon s�t�t, �ltal�ban barna pettyes.

Az alm�ssz�rke sz�r�ben fekete �s feh�r k�r alak� foltok vannak.

A fekete eg�sz test�ben fekete, csak�gy, mint a s�r�nye �s a farka.

Az eg�rfak� l� sz�re sz�rke, s�r�nye fekete.

A s�rgatarka l� test�t barna �s feh�r sz�n� foltok bor�tj�k.

A feketetarka l� eg�sz test�t feh�r �s fekete foltok bor�tj�k.

A p�rductarka l� feh�r sz�r�t barna vagy fekete foltok tark�tj�k.

Szemsz�nek: A lovak szemsz�n�t, ugyan�gy, mint a sz�rzet�k�t, a pigment mennyis�ge hat�rozza meg. T�bbs�g�kben mivel a b�r�k s�t�t, barna szem�ek. El�fordulnak vil�gos szem�ek is: az alb�n�k �s n�ha a tarka lovak eset�ben. Az appaloosa fajt�j�nak pedig mindig kil�ttszik a szeme feh�rje.

A barna szem Az �risz s�t�tbarna, az �riszt k�r�lvev� szemfeh�rje pedig csak akkor l�tszik ki, ha a l� ijedt vagyi�rt haragos.

Vil�gos szem Lehet vil�gosk�k vagy r�zsasz�n�. A vil�gos sz�n nem befoly�solja a l� l�t�s�t. A vil�gosk�k szem� lovat cs�kaszem�nek h�vj�k.

A pata sz�ne: A lovak pat�j�t, vagyis a szarunak a sz�ne �sszef�gg a pata f�l�tt lev� sz�rzet sz�n�vel. A s�t�t sz�r� l�bakon a pata is s�t�t, palasz�rke sz�n�. A kese l�bon a pata vil�gos, biaszs�rga sz�n�, amit viaszolt pat�nak neveznek. Az is el�fordul, hogy egy l�nak k�l�nb�z� sz�n� pat�i vannak.

A lovak jegyei (csillag, h�ka, kesely stb.) az eredeti sz�nt�l elt�r� (�ltal�ban feh�r), k�l�nb�z� nagys�g� �s alak� sz�nes foltok a fejen �s a l�bakon.