Elkszts: ilyenkor a l elrenyjtja a fejt s a nyakt, hogy jl tudja megbecslni az akadlyt, s az ugrs helyt megvlasztani. Ezzel egyidben az egyik els lbra helyezi a testslyt, gy biztostva a tkletes altmasztst. A far sllyedse annl mlyebb, minl magasabb az akadly. Az els lb megterhelse utn az tls hts lb r a fldre, majd a msik htslb fldre rkezse kvetkezik.
Elugrs: a l a slypontjt teljesen htra helyezi, izmait megfeszti s ellki magt a fldtl.
Lebegs: az elrugaszkods pillanatban a l hts lbai kinylnak, ezltal lebeg helyzetbe kerl. Hta felfel vel, nyaka teljesen ki van nyjtva, ami az egyenslyt biztostja. Az els lbai teljesen fel vannak hzva. A lebegs sorn a nyak s a ht trs nlkli vet r le. Az ugrs vnek legmagasabb pontjtl a testsly mr elre helyezdik.
Fldrers: a fldrers a „keres” lb talajra helyezsvel kezddik, ilyenkor a terhels a talajra rkez lbra helyezdik. A hts lbak teljesen a has al vannak hzva. A talajt r vgtag kicserldik a msik els lbra, s ellkst vgez a vgta folytatshoz.
Tovbbhalads: a hts lbak fldre rse eltt a slypont htrahelyezdik, s a hts lb veszi t a terhet, amely az els lpse a kvetkez vgtaugrsnak.
|