Mit l�t a l�?
A l� l�t�sa nem k�l�nb�zik m�s s�kvid�ki legelõ pr�da�llatok, p�ld�ul az antilop l�t�s�t�l. E fajoknak a lehetõ legsz�lesebb ter�letet kell �tl�tniuk, hogy a leselkedõ vesz�lyeket gyakorlatilag minden ir�nyb�l �szlelhess�k.
A szemek a fej k�t oldal�n helyezkednek el, �s nem elõren�znek. Term�szetes k�rnyezetben a fûevõk mintegy napi 16 �r�t t�ltenek lehajtott fejjel legel�szve. Ez a testhelyzet lehetõv� teszi, hogy a fej kis ford�t�s�val bel�thass�k az eg�sz terepet.
Legel�s k�zben akad�lyt csup�n a n�gy v�kony l�b jelent, de egy�bk�nt a "l�t�berendez�s" megfelelõen ki tudja szûrni a vesz�lyeket. Ez a fõ magyar�zata a magas t�l�l�si ar�nynak, de r�mutat arra is, hogy mi�rt nem lehet �szrev�tlen�l megk�zel�teni egy legel�szõ lovat.
Nagyon fontos tudom�sul venni, hogy a biztons�g�rzet �s a j� k�z�rzet el�r�s�hez n�lk�l�zhetetlen tiszta l�t�s felt�telezi a fej �s a nyak szabad mozg�s�t is. Ha a lovas sz�rral, vagy esetleg marting�llal korl�tozza a fejmozg�st, l�nyeg�ben r�szlegesen megvak�tja a lovat. Ez az oka annak, hogy a l� n�ha kimondottan harcol a fej��rt.
A fej �s a nyak szabad mozg�sa k�l�n�sen fontos gyors mozg�s vagy ugr�s k�zben, mivel ekkor tiszt�n KELL l�tnia, hogy k�pes legyen helyesen meg�t�lni a talaj alakul�s�t �s az akad�ly nagys�g�t